”Kárpátok ölelésében”– Kirándulás Kárpátaljára
Iskolánk, a Balmazújvárosi Általános Iskola Székhelyintézménye a 2016/17-es tanévben bekapcsolódott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul! pályázati programba.
A program keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy tanulóink ellátogassanak az anyaországtól elszakított kárpátaljai területre. Itt bejárták nemzetünk történelmének jeles helyszíneit és gyönyörű természeti tájait. Megismerkedhettek a határon túli területekkel, az ott élő magyarság életével, a mindennapok nehézségeivel.
Tanítványaink a „Kárpátok ölelésében” című pályázattal 1.562.000 Ft támogatást nyertek.
A kirándulás 2017. május 4-7. között zajlott 44 fő tanuló és 4 fő kísérő nevelő (Katona Mária, Karácsonyi Éva,Majoros Ferencné,Nádasdiné Kerekes Erzsébet) részvételével.
A miskolci Scool-túra utazási iroda kitűnő szervező munkájának köszönhetően gyermekeink felejthetetlen napokat tölthettek Kárpátalján.
Külön elismerés illeti Szabó Éva szakmai vezetőt, aki mindent megtett azért, hogy tanítványaink minél teljesebb képet kaphassanak az elcsatolt területekről.
A kirándulás sikerességét bizonyítják a résztvevő diákok útinaplójából idézett gondolatok.
2017. május 4. csütörtök
2017. május 4-én a 3 nyolcadik osztály elindult Kárpátaljára egy izgalmasnak ígérkező 4 napos tanulmányi kirándulásra. A határon a miskolci Scool-túra utazási iroda vezetője, Szabó Éva néni várta csoportunkat, aki kirándulásunk ideje alatt mindvégig segítségünkre volt. Kárpátaljai kalandozásunk során először Ungvárra mentünk, melynek nevezetességeivel idegenvezetőnk, Marosi Anita néni ismertetett meg bennünket. Láttuk a várat, megnéztünk két templomot, megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát.
Munkácson érdekes történeteket hallhattunk Zrínyi Ilonáról, az ifjú Rákóczi Ferencről.
Este fáradtan, de élményekkel telve érkeztünk meg Beregszászra, ahol egy református líceumban kaptunk szállást. Itt elfogyasztottuk fenséges vacsoránkat, majd az est folyamán útibeszámolóban örökítettük meg a nap során látottakat.
2017. május 5. péntek
Bőséges reggelink után Tiszapéterfalvára indultunk, ahol bepillantást nyerhettünk egy magyar iskola életébe.
A péterfalvai Református Líceumban nagy szeretettel fogadtak bennünket. Lehetőségünk adódott különböző órák megtekintésére, illetve egy játékos sportvetélkedőt is szerveztek részünkre.
Mi is megleptük ottani diáktársainkat, hiszen az iskolai gálán előadott monti csárdással készültünk köszöntésükre.
A délelőtti programok után igazán jól esett a háromfogásos ebéd.
Délután Tiszaújlakra utaztunk, ahol megnéztünk egy skanzent, látogatást tettünk egy nemesi kúria múzeumában, kápolnájában, majd megkoszorúztuk a turul-emlékművet. Azt is megtudtuk idegenvezetőnktől, hogy 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc idején, itt vívták első győztes csatájukat a kurucok.
Késő délután már Nagyberegben voltunk, ahol egy izgalmas kerékpáros bemutatót láttunk.
Edzőjük elmondta, hogy a bemutatót tartó gyerekek különböző korcsoportokban versenyeznek, s jelenleg a világbajnokság 2. vagy 3. helyezése a tét. Akrobatikus mutatványaik valamennyiünket lenyűgöztek.
Este a beregszászi magyar egyetem egyik oktatója tartott előadást a „málenkij robotról”.
Történelemórákon már tanultunk ezekről a nehéz időkről, de ennek ellenére mindannyiunkat meghatottak az előadásba épített személyes történetek. Többen megkönnyeztük a hallottakat.
2017. május 6. szombat
Szombat reggel a Szolyvai Emlékparkba utaztunk, amit a második világháború végén, 1944 novemberében létesített gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek emlékére létesítettek.
Koszorút helyeztünk el a siratófalnál, majd Debreczeni Réka és Szanka Levente felolvasásában megható történetekkel, gyönyörű versekkel ismerkedtünk meg.
Következő úti cél Polena városa volt.
Anita nénitől megtudtuk, hogy a település ásványvizes forrásokban bővelkedik. Már a Monarchia idején is számtalan külföldi országba szállítottak innen gyógyító hatású vizet, mellyel sokat segítettek a gyomor- és bélbetegségekben szenvedőknek.
Mi magunk is megkóstolhattuk ezeket a vizeket, s mindeközben pihentető sétát tettünk a festői környezetben felépített szanatórium parkjában.
Innen a Vereckei-hágóhoz indultunk.
Már nagyon vártuk, hogy a történelmünk szempontjából oly fontos helyszínre eljuthassunk.
A hagyomány szerint Árpád vezér itt vezette be népünket új hazánkba, a Kárpát-medencébe. A hágóhoz vezető úton a buszon egy kisfilmet is megnéztünk a honfoglalásról, valamint megtanultunk egy dalt idegenvezetőnktől, mely a hazánk iránti hűségről szólt.
Leírhatatlan érzés volt, mikor megpillantottuk az emlékművet, mely igen szimbolikus jelentésű. Anita néni segített az értelmezésben.
A hétágú virágforma a hét magyar törzset jelképezi, az alsókő pedig a vérszerződés kelyhét, amelybe a hét vezér a vérét összefogta.
Az emlékmű megkoszorúzása után csoportokban dolgoztunk. A szervezőktől kapott munkafüzet feladatainak megoldása után gondolattérképet készítettünk Kárpátaljáról. Mindenki nagyon jól érezte magát. Az idő gyönyörű volt, a táj festői, a csoportmunka pedig méginkább összekovácsolta egyébként is összeszokott kis közösségünket.
A vacsora utáni előadás talán nem véletlen, hogy ezen a napon a hazaszeretetről, hűségről, nemzeti jelképeinkről szólt.
Azt éreztük, hogy bárcsak soha ne érne véget ez a kirándulás.
2017. május 7. vasárnap
Kirándulásunk utolsó napjához érkeztünk. A reggeli elfogyasztása után interaktív városfelfedező séta várt ránk Beregszászon.
A feladatokat Varjú Zoltántól, egy görögkatolikus líceum kollégiumának igazgatójától kaptuk.
Térkép, fényképek, rövid ismertetők alapján kellett felkutatnunk Beregszász történelmi emlékhelyeit. Nagyon izgalmas játék volt, minden csapatunk remekül teljesített.
Beregszászi túránkat, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megtekintésével fejeztük be.
Felemelő érzés volt megtapasztalni, hogy a főiskola egyes termei magyarországi önkormányzatok nevét viselik. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy azért, mert ezek az önkormányzatok segítették az épület és a tantermek felújítását.
Varjú Zoltán előadása után közösen elénekeltük a Szózatot,ezzel szimbolikusan lezárva kárpátaljai kirándulásunkat.
Nagyon hamar eltelt ez a négy nap, szomorúan vettünk búcsút Kárpátaljától, Szabó Éva nénitől és az idegenvezetőktől. Köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk erre a tanulmányi kirándulásra, mindig szívesen fogunk visszagondolni az egykori magyar területekre, s büszkeséggel tölt el bennünket, hogy járhattunk az eddig csak történelem könyvekből ismert területeken. A Balmazújvárosi Általános Iskola Székhelyintézményének nyolcadik osztályos tanulói.
Iskolánk tantestülete, a kísérő nevelők elismeréssel szólnak a nyolcadikos tanulók Kárpátalján töltött négy napos tanulmányi kirándulásáról. Köszönetüket fejezik ki a szervezőknek a tartalmas programért, a kedves szülőknek, hogy ránk bízták gyermekeiket, akik példaértékű magaviseletükkel, feladatokhoz való pozitív hozzáállásukkal iskolánk jó hírnevét öregbítették.
Az utazási iroda vezetője, Szabó Éva a kirándulás után az alábbi levelet küldte intézményünk vezetőjének, Molnárné Kiss Máriának:
Tisztelt Igazgatónő!
Nem szokásom a kirándulások után levelet írni, de ebben az esetben kivételt kell tennem.
Több éves tapasztalatom alapján nem találkoztam ennyire tisztelettudó, együttműködő, kedves csoporttal.
Szeretném Önnek megköszönni a kollegái pozitív hozzáállását, a gyerekek felkészítését. A gyerekeknek az együttműködést!
Gratulálok, hogy ilyen jó gyerekekkel dolgozhatnak.
Köszönjük, hogy velünk utaztak!
További jó évzárást kívánok Önöknek!
Üdvözlettel:
Szabó Éva