Kapcsolat

Iroda:
3530 Miskolc, Széchenyi u. 36. 2/2.
>> térkép << 

Tel/fax: +36-46/320-979

E-mail: hatartalanul@hatartalanul.info

Nyitvatartás:
hétfőtől - péntekig 9:00-17:00

Facebook

Sikeres pályázatok

2018. szeptember 24.-27. Az Ormosbányai Hosztják Albert Általános Iskola Kárpátalján

HATÁRTALANUL KÁRPÁTALJÁN AZ ORMOSBÁNYAI HOSZTJÁK …

2018.augusztus 27-28. Mezőkövesd

Határtalanul kirándulások felkészítő képzése

A Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola Kárpátalján

,,Vegyetek példát hazánk nagyjairól’’ 4 napos …

2018.04.04.-07. A Mezőnagymihályi Arany János Általános Iskola Felvidéken

 

„Erdők, zöldellő mezők” Határtalanul! program

1. nap

 Első napunk legfontosabb állomása Kassa városa volt. A Fő tér közelében számos nevezetesség található: a dómon kívül az Állami Színház, a barokk stílusú ferences templom, a Rodostói-ház, az Immaculata-szoborcsoport és az Orbán-torony is megcsodálható.

A legpazarabb látnivaló természetesen a kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet főszékesegyház volt. Európa egyik legszebb székesegyházát csodálhattuk meg. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplomba szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág található. A középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti. Itt került sor a koszorúzásra és itt énekeltük el a magyar nemzeti himnuszt.

 

Még ugyanezen a napon megcsodálhattuk idegenvezetés mellett Tőketerebesen az Andrássy-kastélyt. Az épület látványosságaitól semmiben sem maradt el a mögötte található csodálatos park és mesterségesen kialakított tó, amelynek partján a mauzóleumot is meglátogathattuk.

 

2. nap

 Az első megállónk a Sennyey család egykori otthona, a felújított bélyi kastély volt, amelyben megtekinthettünk egy Petőfi-kiállítást is. A patinás épület sorsa a hosszú évtizedekig tartó mostoha körülmények után 2008-ban vett fordulatot, megkezdődött a felújítása és a főépület most már teljes pompájában díszeleg. A kastélytól pár méterre terül el a címerpark, amely a környék településeinek címereit mutatja be az idelátogatók számára. A címerek a fák lombjai alatt felállított oszlopokon láthatóak. A terület lapos, vizenyős jellege visszaköszönt a címerekről, sokukon találhattunk gázlómadarakat és a halász-pákász életmódra utaló motívumokat is.

Innen Borsiba vezetett az utunk, amelyet személy szerint a legjobban vártam a megállóink közül. 2010-ben egy honismeret-kirándulás alkalmával már volt szerencsém felkeresni a Rákóczi várkastélyt. II. Rákóczi Ferenc szülőhelyével ismerkedhettünk itt meg. Kázmér István helyi gondnok/idegenvezető meglehetősen egyedi, szokatlan kifejezésekben gazdag előadását pont olyan nagy élmény volt hallgatni, mint egy szűk évtizeddel ezelőtt. Pista bácsi óriási szívvel fogad minden idelátogató magyar csoportot, és nagy beleéléssel tárja elénk a Rákócziak korának fontosabb eseményeit. Viccelve, énekelve, anekdotákat mesélve, elérzékenyülve adta át nekünk az épület történelmének szeleteit, mutatta be a fegyvereket, zászlókat, festményeket és más kiállított tárgyakat.

 

3. nap

 Harmadik napunk elsősorban az ismerkedésről szólt. Nagyszelmencen látogattunk meg egy magyar iskolát. Nagyszelmenc egy számunkra nagyon szomorú dologról nevezetes. A trianoni békediktátum aláírását követően a település Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták. 1946-ban a községet kettévágta az újonnan meghúzott csehszlovák-szovjet határ. A 800 lakosú Nagyszelmenc és Kisszelmenc egy részét Csehszlovákiához, a 300 lakosú Kisszelmenc nagyobbik felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet határőrök az új határon egyetlen nap leforgása alatt hat méter magas deszkapalánkot építettek. A deszkából épített fal azt is megakadályozta, hogy az egymástól elszakított testvérek, rokonok, ismerősök láthassák egymást. A település két részét egészen 2005 augusztusáig szögesdrót választotta el.
A helyi iskola meglátogatása sok pozitív tapasztalatot hozott számunkra. A tanárok és a gyerekek az első pillanattól rendkívül szimpatikusak voltak. Bemutattuk mi is a saját oktatási intézményünket, majd lehetőségünk volt beülni különböző tanórákra is: szlovák, magyar és matematika órák közül választhattunk. Az ismerkedős napot egy közös foci és az ezzel párhuzamosan zajló pingpong-összecsapás zárta, majd helyi idegenvezetéssel kigyalogoltunk egészen a szlovák-ukrán határig.
A visszaúton még betértünk a dobóruszkai római katolikus templomba. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben.

 

4. nap

 Imreg történelmi kolostora

A Tőketerebesi járásban található Imreg, és az imregi minorita kolostor az utóbbi évtizedben elsősorban azért került be a köztudatba, mert ott található SujánszkyEusztach sírja, aki az aradi vértanúk egyik gyóntatópapja volt. A meghurcolt pap sírja itt található, aki a közhiedelem szerint évekig egy pincehelyiségben bujkált, míg el nem múlt a feje felől a veszély.

 

A kirándulás utolsó megállóhelye immár magyar oldalon, Karos község határában, a honfoglalás kori temető volt. E helyen kerültek elő a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás kori sírjai, amelyekben bizánci és nyugati eredetű ékszereket is találtak. A díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme azt mutatja, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. Az emlékhely dombján a kopjafa-erdő mellett állni, a háttérbe a hegyekre pillantani olyan élményt jelent, ami magával ragadja az embert és elrepíti évszázadokon és évezreden keresztül, vissza az időben. Büszkék és hálásak lehetünk azért, hogy őseink ezt a hazát választották. Az élményhez nagyban hozzájárult, hogy Dr. Hidán Csaba a helyszínen hagyományőrző viseletben és korabeli fegyverzetben tartott számunkra egy érdekes, információgazdag előadást.

 

Balla József, kísérőtanár

Mezőnagymihályi Arany János Általános Iskola

 

vissza