2017.10.01.-04. Miskolci Evangélikus Kossuth Gimnázium Felvidéken

 

Felvidéki utunk

Intézményünk, a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola bekapcsolódott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul pályázati programba.

Iskolánk hetedikesei a „Tiszteld múltad és éltesd tovább” című pályázattal támogatást nyertek, melynek keretén belül a Kelet-Felvidékre, a történelmi Magyarország egyik elszakított területére látogathattunk el 2017. okt. 1-4. között. Az utazáson 33 tanuló és 3 kísérő pedagógus vett részt.

Diákjaink bejárhatták a magyar történelem jeles helyszíneit és szépséges tájait.

Megismerkedhettünk a Felvidék kulturális és földrajzi nevezetességeivel, és az ott élő magyarok életével.

A kiránduláson szerzett élményeinket egy tartalmas témanapon osztjuk meg itthon maradt iskolatársainkkal.

2017. október 1-én, vasárnap, a reggeli órákban indultunk Szlovákiába. Első állomásunk Zemplén volt, ahol Zsuzsa néni, a helyi idegenvezetőnk az Árpád-kori földvárról, a templomról és egy fűzfa történetéről mesélt, mely négy tragédiát élt meg.  Az első alkalommal belecsapott a villám, melynek következtében egy kisebb repedés keletkezett rajta. Majd pár év múlva ugyanoda mégegyszer belecsapott a villám, csak annyi különbséggel, hogy a repedés tovább nőtt. Harmadjára a II. Világháború idején a bombázások során az egyik bomba ugyanabba a pontba csapódott be, ahol a két villám is megsebezte. Mindezt túlélte. A negyedik csapás végzetes volt: az egyik falusi fiatal a fa alatt szívta a cigarettáját, majd a csikket a fának a törzsébe dörzsölte, emiatt a fa lángra lobbant és leégett. E történet kapcsán párhuzamot vont a fa és a magyar nemzet között, ha nem vigyázunk rá, elveszíthetjük.

Ezután ellátogattunk a borsi kastélyba, ahol II. Rákóczi Ferenc kormányzó fejedelmünk született. Megismerkedtünk életével. A kastély előtti szoborra koszorút tettünk, és elénekeltük a Himnuszt.

Megnéztük a honfoglaláskori temetőt Karason. Beleélhettük magunkat abba a korba, hágókon és szurdokokon át vonulhattunk.

Tőketerebes városában folytattuk utunkat, ahol megtekintettük a gyönyörűen felújított Andrássy kastélyt, a parkjában megismerkedhettünk az angolpark és a francia kert közötti különbséggel, megnéztük az Andrássy Mauzóleumot. A lovardában egy érdekes, több kontinens állatait bemutató kiállítást, majd egy mezőgazdasági gépeket és hagyományos céhmesterségek használati eszközeit bemutató tárlatot láthattunk.

Ezután Deregnyőre, a Református Tanulmányi Központba, a szállásunkra utaztunk. A vacsora és az elhelyezkedés után a nap lezárásaként csoportokban beszéltünk a nap eseményeiről, elvégeztük a munkafüzetben a napi feladatokat.

A második napot a leleszi kolostorban kezdtük, ahol a premontrei szerzetesekről, a templom és kolostor történetéről hallhattunk, megnéztük a 700 éves freskómaradványokat. A községházát Makovecz Imre tervezte.

Bélyben megnéztük a Sennyey kastélyt, majd a mellette található Szimbólum parkban sétáltunk, ahol a Bodrogközi települések címereit nézhettük meg. Ezt követően visszamentünk a szállásunkra, Deregnyőre ebédelni. A délután folyamán Királyhelmecen betértünk a Mailáth József Múzeumba, ahol Gyimesi György (83 éves) orvos, vadászíró, politikus trófea gyűjteményét csodálhattuk meg, majd egy ismeretterjesztő filmvetítés következett Kelet-Felvidékről.

Elsétáltunk a Csonka-várhoz, majd a főtéren megnéztük a magyar szentek szobrait és a magyar jelképeket.

Nagykövesden megrohamoztuk a várat, és Mátyás királyról hallhattunk egy izgalmas történetet, amire különösen oda kellett figyelni, mivel az esti program során a csoportoknak elő kellett adnia a történetet.

Harmadik napunkon Kassa következett, hogy megcsodáljuk a Szent Erzsébet-dómot, ahol eltemették a fejedelmet. A kriptában megkoszorúztuk a síremléket és elénekeltük a magyar és székely Himnuszt.  

A kassai városnézés után Deregnyőben ebéddel vártak, majd egy kis pihenés, szabadidő következett, és késő délután Dobóruszkára indultunk. Ott megtekintettük Dobó István sírját, és történeteket hallhattunk az egri hősről. Ezután a kettészakított faluba utaztunk, melynek egyik része Szlovákiához, a másik Ukrajnához tartozik. Zsuzsa néni megrendítő történetet mesélt az ott történtekről. Sajnos ezt a napot eső zavarta meg, aminek szimbolikus jelentése is lehet a szomorú események hallatán.

Az utolsó napon a házigazda, Csoma László lelkész úr megmutatta nekünk a település református templomát, és elmesélte történetét. Búcsút vettünk Deregnyőtől.

Nagyraskán megnéztünk egy tanyát, melynek egyik épületében egy különleges régi motorkerékpár és autókiállítás volt, a járműveket kipróbáltuk, majd egy régi használati tárgyakat bemutató kiállítás következett, aztán nagy örömünkre különböző állatfajtákat láttunk. A lovakat, nyuszikat, kecskéket megsimogathattuk, megetetthettük. Ezzel eltelt a délelőttünk.

Délután elmentünk a vajai Református Általános Iskolába, ahol megismerkedtünk a helyi magyar gyerekekkel. Egy kis műsorral és ajándékkal kedveskedtünk nekik, új barátságokat kötöttünk.

Négy csoportot alkotva 2-2 foglalkozáson vettünk részt: szlovák, hittan, ének és testnevelés. Ami új volt számunkra, az a szlovák nyelvóra volt. Bevontak minket is, és fénymásolt feladatlap segítségével szlovák nyelven ismerkedhettünk egymással. Természetesen érezhető volt a 9. évfolyamos tanulók szlovák nyelv iránti negatív viszonyulása. A hittan óra is nagyon tetszett. Játékos feladatok segítségével ismerkedtek egymással a külhoni és anyaországi magyar gyerekek.

Fáradtan, de nagyon sok élménnyel gazdagodva hazautaztunk.

Példát vehetnénk a külhoni gyerekektől hazaszeretetből, történelmünk, magyar gyökereink és szép magyar nyelvünk ápolásából!

    

Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola diákjai és kísérő tanárai

vissza