2017.10.25.-28. A Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola Erdélyben

 

Határtalanul

Nagy lelkesedéssel és gondos előkészülettel vártuk a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola 7. osztályos tanulóival az erdélyi kirándulást, amelyet a Határtalanul program segítségével valósíthattunk meg. Úti célul az észak-erdélyi régió nevezetes helyeit; Nagykárolyt, Koltót, Nagybányát, Máramarosszigetet, Sződemetert, Zsibót, Zilahot, Nagyszalontát választottuk. Az előkészületek során tájékozódtunk a térképen, megismertük a helységekhez kötődő fontosabb történelmi és kulturális eseményeket, a művészek, alkotók, politikusok életét. A gyerekek versekkel, előadásokkal is készültek az útra. Ezen kívül adományt és ajándékot gyűjtöttünk az erdélyi Szent Ferenc Alapítvány gyermekei részére.

2017. október 25-én reggel 6 órakor indultunk közös busszal a Sajóvámosi Általános Iskola 7. osztályával. Ekkor tudtuk meg, hogy Észak-Erdély helyett Dél-Erdélybe megyünk.

Kicsit sajnáltuk, hogy ezen az útvonalon tanítványaink nem lehetnek annyira aktívak, hiszen nem erre készültek, de örömmel hallottuk, mennyi érdekes, szép hely és program vár ránk.

Az első nap hosszú utazással telt. Megálltunk a Király – hágón, gyönyörködtünk a tájban, majd folytattuk utunkat a kirándulás legtávolabbi pontjára, Tordára. A Tordai hasadékot csak távolról, a buszból láttuk, viszont kárpótolt minket az a különleges élmény, amit a sóbánya nyújtott.

Este érkeztünk Dévára, ahol két éjszakát töltöttünk. A Szent Ferenc Alapítvány házában szálltunk meg, este és reggel közösen étkeztünk a helyi gyerekekkel. Kellemes, barátságos fogadtatásban volt részünk. Az alapítvány egyik diákja, aki turizmust tanul, bemutatta a kolostort, és beszélt a gyermekek hétköznapjairól.  A dévaiak egy barátságos futballmérkőzést játszottak tanítványainkkal.

Természetesen megismerkedtünk Déva városával és környékével. „Magas Déva várának” „bevétele” mindannyiunk számára óriási élmény volt.

Vajdahunyad várában valóban igaznak találtuk Kányádi Sándor szavait, valóban a „várak királynőjét” láthattuk. Itt történelmi ismereteink mellett az irodalmi is gyarapodhatott, ugyanis felidéztük Arany János Hunyadiakról írt balladáit.

A sajóvámosi gyerekek minden fontos állomásnál beszámolót tartottak, hiszen ők is felkészültek otthon az erdélyi utazásra.

Vajdahunyad után Csernakeresztúron álltunk meg, itt megismerhettük a bukovinai székelyek történetét, és megnézhettük a tájházat.

A második estén átadtuk ajándékainkat, másnap reggel pedig elbúcsúztunk Dévától.

A harmadik napon Marosillyén álltunk meg először. Bethlen Gábor szülőházában egy rendkívüli történelemórán vettünk részt. Tanulóink reneszánsz kori öltözéket kaptak, és megnézhették azt a dokumentumfilmet, ami az épület felújításának történetét tárta elénk. Ezen kívül még kedves vendéglátásban is részünk volt. Ez a látogatás fokozta Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tevékenysége iránti tiszteletünket. Ő a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Ezt az embert próbáló feladatot a magyarság értékeinek mentésével bővítette. Isten áldását kérjük munkájára.

Következő állomásunk Máriaradna volt, itt a kegytemplomot néztük meg.

Arad városa következett, ahol kegyelettel hajtottunk fejet az aradi vértanúk emléke előtt. Elszavaltuk a Himnuszt, majd megkoszorúztuk a vesztőhelyen álló emlékoszlopot. Városnézésünk során bementünk a Városházára és a Minorita templomba, megnéztük a Szabadságszobrot, a Kultúrpalotát, és sétáltunk a Főtéren.

Nagyszalontán szálltunk meg, ahol az alapítvány házaiban nagy szeretettel fogadtak minket.

Reggel az ajándékaink átadása után Nagyszalonta legnevezetesebb szülöttének emlékhelyeit néztük meg; az Arany-portát, a múzeumot és a szobrot. Természetesen itt is elhelyeztük koszorúinkat.

Végül Nagyváradon álltunk meg. Ámulatba ejtett minket a város szépsége. A Fekete sas szálló megtekintése alkalmat adott arra, hogy megismerkedjünk a szecesszió stílusjegyeivel. A város nevezetes épületei után a Holnap irodalmi társaság és Ady Endre szobrához mentünk. Utolsó koszorúnkat Ady szobránál helyeztük el, és újra buszra szálltunk.

Magyarország határán örömmel léptünk hazai földre, de tudtuk, hogy a négy nap erdélyi tartózkodás életre szóló nyomot hagy bennünk.

Köszönjük a szervezők, vendéglátók, az idegenvezető és a sofőr munkáját. Hálásak vagyunk, hogy lelkiekben is gyarapodhattunk általuk.

 

A Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola diákjai és tanárai

vissza