Négy fárasztó, mozgalmas, de élménydús napot töltött a két hetedik Erdélyben. A túra alapját az adta, hogy megismerkedjünk a kint élő magyar diákokkal és megtapasztaljuk a nemzeti összetartozás érzését.
Egy tavaszias hétfői hajnalban indultunk. A határ után rögtön Nagyvárad és Nagyszalonta felfedezése következett. Este sokat beszélgettünk a gyermekotthonban élő lányokkal és fiúkkal. Nagy élmény volt megtapasztalni, hogy a nálunk nehezebb sorsú gyerekek milyen kedvesek, vidámak.
A második nap aradi sétán vettünk részt, amelynek végén megemlékeztünk a 13 aradi vértanúról. A Maros mentén haladva megmásztuk Solymos várromját. A fáradt csapat délután érkezett Dévára, ahol még aznap felmentünk magos Déva várához.
A harmadik napon Bethlen Gábor fejedelem marosillyei szülőházát látogattuk meg. Ezt követően igazi hódítók módjára jártuk be a gyönyörű vajdahunyadi várat.
A délutánt Böjte atya dévai kolostorában töltöttük. Ez az este volt a búcsúest is, amikor műsorral kedveskedtünk a vendéglátóinknak.
Az utolsó nap Gyulafehérváron csoportokban fedeztük fel történelmi értékeinket. Ezután buszra szálltunk és elindultunk hazafelé. Sajnos csak távolról integethettünk a vadregényes tordai hasadéknak. A Királyhágón átérve búcsút vettünk Erdélytől, még a csucsai Boncza kastély múzeumában tisztelegtünk Ady Endre emléke előtt.
Már lement a nap, mire a túrázók busza begördült az iskola mellé.
Gyönyörű és izgalmas napok vannak mögöttünk, amiért nagyon hálásak vagyunk Istennek.
Varga Borbála Kincső
7. B.
GÓBIS HENRIETTA.
