A Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Borsodszentgyörgyi Tagiskolájának 7. évfolyamos diákjaival Erdélyben tettünk látogatást 2015. április 13-15. között.
„Nékem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott.”
/Arany János/
Határtalanul Erdélyben
A Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Borsodszentgyörgyi Tagiskolájának 7. évfolyamos diákjaival Erdélyben tettünk látogatást 2015. április 13-15. között, a Határtalanul program keretében. A pályázatnak köszönhetően lehetőséget kaptunk a határainkon kívül élő magyarság életének megismerésére, és ezáltal a történelmi ismereteink elmélyítésére is.
Utazásunk első állomása Bihar megye székhelye, Nagyvárad volt, ahol megtekintettük a város főterét, az egykori Szent László teret, a Szent László székesegyházat, a Sas-palotát és a Városházát, valamint a Szigligeti Színházat. Majd utunkat Nagyszalonta felé vettük, ahol aCsonkatoronyban az Arany-János múzeum igazgatója, Darvasi Zoltán tartott nekünk rendhagyó irodalomórát, amelyen lelkes résztvevőként elevenítettük föl Arany János életének állomásait. A nap végén aBöjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthon lakói láttak vendégül bennünket, és az éjszakát is itt töltöttük. Az itt élő gyerekek árvák, félárvák, vagy mélyszegénységben élő szülők gyermekei, akik adományokból tartják fenn magukat. Ezért, és a szíves vendéglátásért cserébe adományokat vittünk az itt lakóknak, a Borsodszentgyörgyi Diákokért Alapítvány segítségével.
A második nap reggelén Arany János szülőházához látogattunk. Utunk ezután Nagyszalonta belvárosán keresztül Kolozsvárra vezetett, útközben megállva és megcsodálva a Király-hágó által nyújtott gyönyörű kilátást. Körösfőn kalotaszegi varrottasokat nézegetve sétáltunk, majdKolozsváron leróttuk tiszteletünket Hunyadi Mátyás szülőházánál, az aradi vértanúk szobránál, majd a Szent Mihály székesegyházat ismertük meg. A napot a Házsongárdi temetőben egy rövid sétával zártuk, ahol megkoszorúztuk Dsida Jenő sírját. Este érkeztünk a Bethlen Kata Diakóniai Központbeli szállásunkra, ahol sokat beszélgettünk a látottakról.
Utolsó nap gyönyörű időben érkeztünk a Tordai sóbányához, ahol felejthetetlen látogatást tettünk, majd a Tordai-hasadékhoz kirándultunk, amely gyönyörű természeti értékeivel kihagyhatatlan a látnivalók sorában.
Székelyudvarhelyi idegenvezetőnk, Bokor Judith szavait idézem: „Ne sajnáljatok minket, hanem csodáljatok igaz hitünkért, kitartó küzdelmünkért, magyarságunk megőrzéséért! Erdély nem múlik el nyomtalanul, mindenkinek ad valamit a hazaútra.” Ezekkel a szavakkal búcsúztatott minket az erdélyi magyaroktól, melyek örökre nyomot hagytak a lelkünkben. Hazafelé csöndesen dúdolva a székely himnuszt, éreztük, hogy nekünk ez már többet jelent, mint annak előtte.
Némethné Borbás Anikó
intézményvezető-helyettes, osztályfőnök